Wap:
A láda méretei:21x12x6cm konyhai műanyag doboz.
1. N 47°47,770' E 17°28,785' Mecsér 800 éves emlékművénél, jobbra keress bokamagasságban. 1.jelszórészlet
2.N 47°47,734' E 17°28,466' A látványtónál kicsi műanyag guriga.2. jelszórészlet
3.N 47°48,596' E 17°26,363' Végláda. A korláton túl keresd,betontuskótól nem is olyan messze :) 3. jelszórészlet
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Kedves Kessertársak! Engedjétek meg,hogy kis falumba, Mecsérre invitáljalak benneteket eme Multi láda segitségével.
Egy három állomásos multiról van szó melynek első két pontja szorosan a faluhoz kötődik,de a kissé távolabb eső végláda pontja is összefüggésbe hozható a faluval. Megközelités Az 1-es főúton Győr felől érkezve a
N 47° 45,929' E 17° 26,041' [GCMecs+1kereszteződés ] pontnál jobbra kanyarodj le.
Ha ugyanezen az úton jössz Móvár felől akkor értelemszerüen balra kell lekanyarodni.
Ha a szigetközi főúton érkezel akkor a
N 47° 48,035' E 17° 30,322' [GCMecs+2kereszteződés ]pontnál kell lekanyarodni.
Ajánlott parkoló a templom mellett. Onnan könnyen megközelithető mindegyik pont.
N 47° 47,840' E 17° 28,604' 117 m [GCMecs+parkoló]Mecsér bemutatása A község Győrtől 20 km-re - Mosonmagyaróvár irányában - helyezkedik el, a Mosoni-Duna mellett. Lakóinak száma 600 fő körüli. A település megközelíthető az M1-es autópályán, az 1-es főúton és Szigetköz irányából is. A tömegközlekedés közvetlen autóbuszjárattal van megoldva Győr irányába.
Mecsért a nyugalom és a béke szigetének is nevezik, amelynek mindennapi életét számos civil szervezet tölti meg tartalommal. Rendezvényterv alapján hagyományőrző, kulturális és sport témájú események szórakoztatják a résztvevőket. Nemzetközileg is nyilvántartott a nyári "Ladikos Fesztivál", ami sok látogatót vonz a településre.
Nyelvészek szerint neve szláv eredetű és kardművest jelent. Herényi István munkájában 1189 és 1208 közötti időszakra jelöli a település megjelenését. Györffy György történész szerint a 940-es években Mecsér kardverő helység. Fajsz fejedelem szigetközi szállása és a határbelépőknél létesített udvarhoz tartozott. Más magyarázat szerint a mocsárból ered. 1280-ban említi először oklevél Mecher néven. A falu a lébényi apátság birtoka volt, majd egy ideig az óvári várhoz tartozott, míg Hunyadi Mátyás király vissza nem adta a települést az apátságnak.
1359-es oklevelek alapján lakói akkor már főleg halászok, hajóvontatók, pásztorok voltak. A hajózás a szomszédos Ausztria és Győr irányába történt. 1564-től fekszik mai helyén, fekvése miatt hol Moson, hol Győr megyéhez tartozott. Későbbi lakóinak, a magyar folyami fuvarozóknak és hajómolnároknak egy-egy múltat idéző, szépen helyreállított háza még látható a községben. Ugyanígy a régi, 1679-ben épített, később lebontott templom helyén az 1900-ban Weinckheim Krisztina grófnő által emelt neoromán templom. Október 8-án tartják Magyarok Nagyasszonya napi búcsúját.
Hajdan a falu sokat szenvedett a Mosoni-Duna áradásaitól. 1954-ben például az egész lakosság a szomszéd falvakban talált menedéket.2002-ben,illetve 2013-ban is a falu veszélyeztetve volt az áradás miatt de hála a falu lakosainak, és az önkéntesek segitségének ismét megmenekült a falu, nem mosta el a viz. (A bősi /gabcikovói erőmű megépítése után a csúcsrajáratás idején az árhullám idáig érezteti hatását!) Szigetközzel a Mosoni-Dunán 1951-től köti össze híd, addig csak komppal lehetett közlekedni.1979-ben Lébény társközsége lett, 1990-ben vált ismét önállóvá. Mecsér lakóinak nagyobbik része Győr és Mosonmagyaróvár iparvállalatainál dolgozik, kisebbik hányada mezőgazdaságból él. A település infrastrukturális ellátottsága teljes.
A multi végládája a közeli lickópusztai hídnál van. Igazából ezt a hídat nevezném tényleg a nyugalom szigetének. Néha azért egy két pecás vagy nézelődő van a hídon.
A lickói híd története A Khuen-Héderváry család 1907-ben 760 mm-es nyomtávolságú kisvasutat épített a Lébény-Mosonszentmiklós nagyvasúti állomástól Hédervárig. A szóban forgó "híd szerkezet betonból készült hídfőkre, illetve pillérekre támaszkodó 3 x 20,864 méter támaszközű gerinclemezes, felsőpályás vasszerkezetű híd". A híd statikai számítása az 1907. évi 30.666 számú Kereskedelemügyi Miniszteri rendelettel jóváhagyott "Vasúti Hídszabály Rendelet" alapján készült, 2 db 5,3 tonnás mozdonyból és hozzákapcsolt 4 db 3,66 tonnás rakott lóréból álló vonatterhelés figyelembevételével. "A hídszerkezet anyaga folytvas és a statikai számítás alapjául szolgált vonatterhelés esetében egyik elemében sem keletkezik túligénybevétel."
A második világháborút követően Annyi bizonyos, hogy a hidat a háború során felrobbantották, mindhárom hídszerkezet lezuhant, a falazatok kisebb mértékű sérüléseket szenvedtek
A hídszerkezet helyreállítását az eredeti tervek alapján a MÁV Hídműhelye végezte el. A vasszerkezet hiányzó részeinek pótlására felhasznált vasanyag az Államvasutak készletanyagából került ki. Mivel a vasút a helyreállítás időszakában mozdonnyal nem rendelkezett, a helyreállított híd próbaterhelését 2 db sóderral megrakott teherautóval végezték. Az áthajlásokat Farkas-féle kinométerekkel, a sarubenyomódásokat pedig tolókákkal mérték. A próbaterhelés eredménye megfelelő volt, a művelet után a hidat ismételten megvizsgálták, azon semmiféle káros elváltozást nem találtak.
A hatvanas években A gazdasági vasút háború utáni üzeméről kevés információ maradt fent. A kezdeti tervek a hálózat bővítéséről, 15 község bekapcsolásáról, személyforgalom beindításáról szóltak, de egy 1961-es iratban már kihasználatlansága okán a hálózat felszámolását szorgalmazzák. Ekkor a vonalon kizárólag az őszi kampány idején szállítottak cukorrépát, éves átlagban 4-5000 tonna mennyiségben. Számítások szerint a Győri AKÖV a cukorrépa szállítását a rendelkezésre álló eszközeivel meg tudja oldani, a vasútvonal felszámolható. "1962. január 1-től a Hédervár - Lébény közti MÁV G.V. keskenynyomközű vasútvonalon a korlátolt közforgalmat, valamint az üzemeltetést meg kell szüntetni, majd a vonalat felbontani."
1963-ban a sínektől megfosztott vasúti hídra a mecséri Dózsa MGTSZ jelent be igényt, kérvényezi a híd könyvjóváírással történő átadását, egyben kijelenti, hogy a híd fenntartásáról a továbbiakban saját kezelésben gondoskodik. 1964 márciusában a hidat - melynek avult értéke ekkor 529.300 forint volt - a mecséri Községi Tanács V.B. kapja meg.
A multi pontjai:1.pont A multink első pontjához, a Mecsér 800. évfordulójára épitett emlékműhöz érkezünk meg az alábbi koordináták segitségével:
N 47° 47,770' E 17° 28,785' 120 m [GCMecs-1]Ezen emlékmű Mecsér 800. évében lett átadva. Az emlékműtől jobbra keress bokamagasságban.
2.pont A második pont felé haladva el fogsz menni a hősök kertje mellett, ezt is érdemes mindenképpen megnézni.
N 47° 47,755' E 17° 28,441' 114 m [GCMecs+Hősök kertje]Onnan már közel van a második pont, mely a látványtavat hivatott bemutatni.
N 47° 47,734' E 17° 28,466' 112 m [GCMecs-2]Egy kis gurigát keress, abban leled a 2. jelszórészletet.
3.pont Végül a harmadik pont maga a láda, az utolsó jelszórészlettel. Mint irtam ez kicsit távolabb lesz. Ezt a volt kisvasúti hídnál találod, Lickópusztán.
A korláton túl keresd,betontuskótól nem is olyan messze :)
Lickópusztai híd megközelitése: Mecséren a Dózsa Gy. utcán végig menve majd tovább kimenve a faluból egészen a
N 47° 48,596' E 17° 26,363' [GCMecs+3kereszteződés]pontig, ahol is jobbra kell fordulni.
Az út már a hídig vezet.
N 47° 48,596' E 17° 26,363' 118 m [GCMecs-3]Forrás:
mecser.hukisvasút.huLáda történet: 2014.03.16. A láda új helyen várja a kincskeresőket,mivel már másod ízben tört össze. Az eredeti helytől kb 20 méterre.
Végezetül szeretnék minden kessernek kellemes önfeledt keresést kívánni. Sok sikert!
