Geoláda a Tündérvárnál - Kunszigetben

A túrázni vágyók a Ásványráró-Dunaszentpál-Kunsziget útvonalon egy Multi geoládát kereshetnek...

Tündérvár (GCTUVA)
 
Szélesség N 47° 49,134'
Hosszúság E 17° 30,000'

Magasság: 118 m
Megye/ország: Győr-Moson-Sopron
Koordináta a turistautak.hu térképén
Koordináták letöltése GPS-be
Közeli ládák
Közeli pontok

Elhelyezés időpontja: 2009.09.20 16:52
Megjelenés időpontja: 2009.10.03 13:50
Utolsó lényeges változás: 2010.10.09 21:30
Utolsó változás: 2013.01.15 23:39
Geoláda típusa: Multi geoláda (1H+2V)
Elrejtők: Kalandor
Felhasználó: Honest
Nehézség / Terep: 1.5 / 1.5
Úthossz a kiindulóponttól: 14000 m
Megtalálások száma: 186 + 3 egyéb
Megtalálások gyakorisága: 0.6 megtalálás hetente
Megtalálás bejelentése

A geoláda megtekinthető a geocaching.com-on is.


 

Wap:

A láda egy kb. 10 cm-es fehér villanydoboz.

Ásványráró-Dunaszentpál-Kunsziget.
1. jelszórész: A kálvária tetejét tartó oszlopok száma.
2. jelszórész: Az információs táblán lévő magyar szöveg utolsó sorának első számjegye.
3. jelszórész: A megadott ponton lévő villanydobozban .

A jelszórészleteket 3, 1, 2 sorrendben kell beírni.


 A ládába TravelBug helyezhető.


Szigetköz számomra 3 legszebb és legérdekesebb nevezetességéhez invitálom az elszánt kessereket.
Az első Ásványráró szélén álló kálvária.
A második Dunaszentpál temetője előtt álló Fehérkép nevű oszlop.
A harmadik pedig Kunszigeten lévő, sokak számára ismeretlen római őrtorony.

Ásványráró rövid története: A hely több ezer éve lakott. Ásvány már az Árpádkori térképeken szerepel Asseutheu néven, míg Ráró első írásos említése Roro Castrum néven 1293-ból származik. A XVI. századig a Héderváry család birtoka. A lakosság aranymosással, hajózással, kender- és kosárfonással foglalkozott. A falu Győr felé eső végén, - a térségben valamikor őshonos - 100 éves fekete nyár tövében áll az 1738-ban emelt kálvária.

A kálvária: A barokk kálváriát 1738-ban, Apponyi Zoltán birtokos megrendelésére vélhetően az akkor a győri Karmelita templomot építő Wittwer Márton emelte.

Dunaszentpál története: Dunaszentpált 1391-ben említette először egy oklevél ZENTH PÁL néven, mint a Héderváry grófok birtokát. Elnevezése temploma védőszentjéről származik. A falut a Duna gyakran elárasztotta és a hadak gyakran felégették. Érdekessége, hogy a Napóleoni háborúk idején 1809-ben francia csapatok szállták meg a községet és a későbbiekben visszafelé vonuló franciák állítólag a település közelében egy kiszáradt kapolyakútba dobták a Napóleon által közzétett Schönbrunn-i kiáltványt. Azóta a kutat betemették. Dunaszentpálon található a híres Fehérkép nevű oszlop.

Fehérkép: A dunaszentpáli temető kapujában egy kis kőemlék áll. A sok helyen előforduló képoszlopok egyikének vélnénk, pedig több annál. Egy kis falu lakóinak az egyetemes kultúrával való azonosulását, a szép iránti érzékenységét és igényességét tárja a látogató elé. Az oszlop képei - bár építészeti szempontból másodlagosak - hordozzák a mondanivalót. Ezek tudatják, hogy mely szenteknek állították. A falu állattenyésztésről volt híres, ezért Szent Vendel került az egyik fülkébe. Szent Flórián pedig azért kapott helyet a másikban, mert a nádfedelű házakban lakók a tűztől tőle vártak oltalmat. Mária és a keresztre feszített Krisztus képe, az itt lakók vallásosságát bizonyítja

Római őrtorony: A Kunszigeten található, sokak számára talán ismeretlen római őrtorony azért érdekes, mert 2004-ben búvárrégészek megállapították, hogy a parton is látható fal a vízben is folytatódik és, hogy valamikor a török hódoltság korában készülhetett, valamint, hogy nem egyszerű őrtorony volt, hanem egyben kikötő is.

A római őrtornyot a népnyelv Tündérvárnak nevezi. Azért Tündérvár a neve, mert a falubéliek szerint egykor tündérek laktak a toronyban. A vihar miatt bajba került halászok a toronyhoz vergődtek és a tündérektől kértek segítséget. Az egyik tündér beengedte őket, de egy másik, egy kőszívű tündér kikergette őket a toronyból. A halászok ezért megátkozták a tündéreket, mondván, ha ilyen a szívük helyén kő van, váljanak teljesen kővé és tűnjenek el a Mosoni-Dunából.

Őrtorony megközelítése: Dunaszentpál felől a bolgányi hídon átérve az első és a második táblánál is jobbra fordulunk. Az őrtörönyhoz vezető utat szépen elegyengették, és egy kis pihenőt is kialakítottak.

1. pont: Ásványráró Győr felé eső végén lévő kálvária
 N 47° 49,134' E 17° 30,000' 116 m [GCTUVA-1]
Jelszórészlet: a kálvária tetejét tartó oszlopok száma.
2. pont: A dunaszentpáli temető előtt álló Fehérkép nevű
oszlop.  N 47° 46,567' E 17° 30,267' 115 m [GCTUVA-2]
Jelszórészlet: Az információs táblán lévő magyar nyelvű szöveg utolsó sorának első számjegye.
3. pont: A kunszigeten lévő római őrtorony.  N 47° 45,380' E 17° 30,263' 118 m [GCTUVA-3]
Jelszórészlet: a ládában.

A jelszórészleteket 3, 1, 2 sorrendben kell beírni.

Ui: Az úthossz ne ijesszen meg benneteket, hiszen biciklivel háromnegyed óra alatt kényelmesen bejárhatók a pontok.



További jó ládázást mindenkinek!
 
 

Galéria

Közösségi média