Edvi Illés Ádám evangélikus lelkész fiai.
Edvi Illés Pál (Réti, 1793. június 29. – Pest, 1871. június 22.) evangélikus lelkész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, költő.
Életpályája
Apja Edvi Illés Ádám prédikátor volt, akinek volt ugyan egy kis birtoka és tőkepénze is, de ennek nagy részét elvesztette vejének szerencsétlen gabonakereskedése és a devalváció miatt, így hét gyermeke nevelésére szerény papi jövedelméből nem sokat fordíthatott. Pál a grammatikai osztályra Sopronba küldetett, melynek líceumában 1802-től 1813-ig tanult; iskolai pályája közben magánoktatója volt Véssei Antal nemes úrfinak, akinek szülei házánál, Dencsen, Somogy megyében két nyári szünidőt töltött. Külföldi egyetemekre menetelében a francia háború akadályozta. Nevelő lett tehát először báró Prónai Simon házánál, ahova 1813májusában került. Itt egy évet töltött részint Nándorban (Nógrád megye), részint Tápiószentgyörgyön (Pest megye). InnétDebrecenbe ment, ahol megismerkedett Igaz Sámuellel. Azután Pesten tartózkodott, míg Schimko ajánlatára Ürménybe (Nyitra megye) került Appel Károly, gróf Hunyadi jószágigazgatójának tanuló fiai mellé. Ezen állomásán szövődött a barátsága Rubrini Sámuellel, a dárdai uradalom felügyelőjével, akitől a gazdászat iránti előszeretet szállt reá. Ürményben is csak egy évet töltött, majdMagyarország nagy részét beutazta. 1815-ben megnyílván az út külföldre, már áprilisban a jénai egyetemre sietett és ott hallgatta Danz, Herder, Gabler, Schott, Voigt, Oken, Luden és Eichstädt előadásait, a szünetek idejében pedig meglátogatta a schulpfortaiintézetet, Erfurtot, a dietendorfi Herrnhuttereket, Gothát és Salzmann nevelőintézetét Schnepfenthalban. Hazaérkezése után, 1817októberében káplánnak avatták fel atyja mellé Rétiben. 1818-ban rendes prédikátornak hívta meg a nagygeresdi gyülekezet. 1823szeptemberében híveinek izgatottsága miatt, Kis János közvetítésével Vanyolára, Veszprém megyébe költözött. Itt ismerkedett meg a serdülő Vajda Péterrel, akinek Vanyola volt szülőföldje. 1826. november 1-jén rétalapi Németh Teréziával lépett házasságra; hét gyermekének maga volt tanítója, és ez adta neki a főösztönt enciklopédiai és neveléstani munkáira. 1831-ben meghívták anemesdömölki gyülekezetbe, ahol hivataloskodása végeig megmaradt; itt reá bízták a püspökök okleveleit, és itt választották az esperességben iskolai felügyelővé és törvényszéki tanácsossá, Vas- és Sopron megye táblabírájává. A Magyar Tudományos Akadémia 1835. szeptember 14-én választotta levelező tagjának. A dömölki templomba a kisszerű orgona helyett nagyobbat szereztetett be, a templom tornya magasbíttatott és a templom körüli mocsárt betöltette és kőfallal keríttette. 1854 októberében egyetlen leánya meghalt, árvák hátrahagyásával; 1860. június 1-jén a paplak hátulsó része hamuvá égett. 1863-ban megvakult, így hivataláról le kellett mondania, Pestre költözött, ahol egyetlen fiánál, Edvi Illés Gyulánál lakott. A Magyar Nemzeti Múzeum kertjében gyakran lehetett egy tisztes öreg párt látni sétálgatva, üldögélve, Illés volt nejével, aki oda is kisérte, hű barátnéja és ápolónője maradt haláláig.
Munkái
- A halál angyalának szép szavai a haldokló szűzek körül… alsó-káldi Káldy Judit kisasszony elhalálozásakor… Sopron, 1819.
- Vallástüredelem példája a legújabb időkből, melyeket e f. század második negyede kezdetére ajándékul gyűjtött. Pest, 1826.
- Főispáni fény-koszorú, melyet Vázsonykői gróf Zichy Ferraris Ferencz úrnak, Győr vármegye főispánjának szept. 17. 1827. lett beiktatásának ünnepies alkalmára versekben foglalva, nyujtott. Győr.
- A szent frigy, vagyis a hallgatók és lelki-tanítók között fönnálló szövetségnek szentséges volta. Kathedrai beszéd, melyet az aug. confessiót tartó nemes dömölki ev. gyülekezetbe szept. 11. (okt. 2.) 1831. történt beiktatása alkalmatosságával mondott. Toldalékul közöltetik a szerzőnek életirása. Pest.
- Ékes házi oltár, vagyis verses imádságok evangelikus keresztyének számára. U. ott, 1832. (és 1833-ban.)
- Halált hordozunk magunkban. Eredeti halotti beszéd, melyet… mesterházi Mesterházy Dániel úr hitves társának, szül… Konkoly Thege Anna asszonyságnak elhalálozásakor az idvezültnek hideg tetemei fölött, Mesterházán márcz. 2. 1832. mondott. Sopron, 1832.
- Confirmálási Emlék-czédulák. Pest, 1832. (32-féle Szentirás-mondalékokból.)
- Prédikáczió, melyet ő idvezült felségének, első Ferencz királyunknak halálára tartott gyászünnepiség alkalmával… mondott. U. ott, 1835.
- Idvezkedő versek. Méltóságos győri-szemerei Markovich István úrnak, a nagymélt. hétszemélyes tábla birájának… az ág. ev. dunántúli egyház-kerületében, főfelügyelői hivatalában, Sopronban, okt. 7. 1835. történt beiktatásakor… Sopron. (Névtelenül.)
- Első oktatásra szolgáló kézikönyv, vagyis a legszükségesebb tudományok öszvesége, vallási különbség nélkül minden néptanítók és tanulók számára készült, s a magyar tudós társaság által I-ső rendű Marczibányi Lajos jutalommal koszorúzott pályamunka. Buda, 1837. (Ism. Figyelmező. 2. jav. és bőv. kiadás 3 kötetben. U, ott, 1838. ezért külön 229 frtot kapott; 3. kiadás. U. ott, 1841–44. Ebből külön kiadásban: Népszerű földleirás-, történet- és törvénytan. 3. kiadás. U. ott, 1844. Népszerű magyar nyelvtan és irásmód, idegen szók lajstromával… 3. kiadás. U. ott, 1844. Népszerű számvetéstan és időszámlálás tudománya. U. ott. 1844. Népszerű természet- és egészségtan. U. ott, 1844.)
- Gyónók kathéchizmusa, azaz: a szent urvacsorájához elkészítendő evangelikus növendékek tanulsága… Pest, 1837.
- Keresztyén ábécze, azaz: A keresztyén vallásbeli tudománynak első kezdete… Pápa, 1839. (3. megbőv. kiadás. U. ott, 1845. 4. kiadás, Pest, 1850.)
- A latin nyelvtudomány elemei magyar nyelven… Pest, 1840. (Ezért Eggenberger 100 frt honoráriumot fizetett. Ism. Figyelmező.)
- Egy egész esztendőre szolgáló eredeti közérthető keresztyén prédikácziók, U. ott, 1840–41. Négy kötet. (Ezen munkájáért Károlyi 500 frtot fizetett.)
- Öntanulás gyakorlatian tárgyalva… U. ott, 1843. (Heckenast ezért 100 frtot fizetett.)
- A nemes-dömölki evangelikus hivek templomának évszázados ünnepélye. Emlékirat… U. ott, 1844. (Ebben: Az egyház és templom historiája. A kathedrai szónoklat, vagyis a prédikáczió.)
- Esperesi beköszöntés az ág. ev. hitvallást tartó kemenesalyi nemes és szent gyülekezetekhez. Pápa, 1845.
- Népszerű halotti prédikácziók. Prot. lelkészek használatára… Pest, 1846.
- Postilla, azaz: keresztény erkölcsi prédikácziók, egy egész egyházi esztendőre. U. ott, 1847.
- Edvi Illés Pál elszórt költészetei. Korábbi folyóirásokból összeszedte Edvi Illés Gyula. U. ott, 1853.
- Négy fali ABC és olvasótábla. Kisdedovodák s elemi osztályok számára. U. ott, 1854.
- Gyermek diaetetika, azaz: életrend-szabályok fi- és nő-népnevendékek számára emlékversekben. Pápa, 1858. (2. kiadás. U. ott, 1859.)
- Gyónók katechizmusa, azaz. a szent úrvacsorájához elkészítendő s augusztai hitvallást tartó evangelikus növendékek tanulsága… U. ott, 1858.
- Fénygolyók a nősülésre, azaz: eredeti értekezés a ritkán-nősülés okairól és szüntetése módjáról. Felelet a szegedi pályakérdésre 1859. Pest, 1861.
Mint munkatárs és szerkesztő részt vett: az 1831-ben Pesten kiadott Superintendencziális agendában; 1838-ban a dunántúli evangelikusok egyházi és iskolai rendszerének kidolgozásában; a Magyar Tudományos Akadémiához 1832-ben beküldte az evangélikus hittudományban előforduló műszók magyarítását és 1840-ben pótlékokat a magyar szótárhoz; Bowring londoni tanárnak 1829-ben a magyar–angol dalok kiadásához magyar népdal-gyűjteményét átengedte.
Kéziratban maradt munkái
- Elenchus archivi superintendentiae evang. transdanubianae 1832., ívrét 151 lap;
- A pantheismusról, pályamunka a m. tud. akadémia 1837. philosophiai kérdésére, 4-rét 251 lap;
- Oberlin, vagy a népnevelő falusi lelkész ideálja egy francia papban, 4-rét 147 lap;
- Nemzeti hitszónoklatok, 1848;
- Vidos József fölött gyászünnepély, Pápán;
- Dömölki krónika (1849–50. I. Az új magyar alkotmányos kormány, II. A magyarhoni szabadságharcz, III. Az ostromállapot és a császári kormány kezdete, IV. A császári kormány folytatása, összesen 100 ív);
- Kathedrai hitszónokok stb.
(Cikkeinek és kéziratainak bővebb jegyzéke Haberern Emlékbeszédében és Szinnyei Repertóriumában. Történelem I., II. és Természettudomány).
Kézirásának hasonmása (Magyarország és a Nagyvilág 1881. 31. sz.).
Ifjú éveiben a költészettel tett kisérleteket és ezen foglalkozás közben tudósokkal és könyvkiadókkal levelezésben állott. Költeményei s cikkei a következő lapokban, folyóiratokban és évkönyvekben jelentek meg: a bécsi M. Kurirban (1821–23.), a Hebe c. zsebkönyvben (1821–25.), a szépliteraturai Ajándékban és Koszorúban (1821–28., 1830., 1835–38.), a Tudományos Gyűjteményben (1822–40.), a Zsebkönyvben (1822.), a komáromi Laurában (1824.), a Kedveskedőben (1824–25.), Aurorában (1824.), a Felső Magyarországi Minervában (1825–34.), a Sasban (1831–32), a Társalkodóban (1833–39.), a Hazai Vándorban (1835.), az Athenaeumban (1840.), a Protestáns Egyh. és Iskolai Lapban, a Jelenkorban (névtelenül), Uj m. Múzeumban (V. 1855., X. 1860.), a Vasárnapi Ujságban (1854–59.) és a Prot. Naptárban (1857.) stb., a verseken kívül 254 cikk, amelyeknek a pontos jegyzéke megvan a Haberern Emlékbeszédében.
Emlékezete
Sírjára a fia készítette a következő felirást: Volt ő pap, férj, atya, iró s hő népbarát.
A Magyar Tudományos Akadémián 1872. június 24. Haberern Jonatán tartott felette emlékbeszédet.
ForrásokSzinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893. Online hozzáférés
További irodalom
- Edvi Illés Pál. Vasárnapi Újság, 1856. 48. sz.
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Edvi_Ill%C3%A9s_P%C3%A1l
Fotó: Edvi Illés Pál, https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/2/2d/Edvi_Ill%C3%A9s_P%C3%A1l.jpg
Edvi Illés László (Réti, 1813. december 29. – Jászberény, 1877. június 1.) orvos, író.
Élete
Edvi Illés Ádám evangélikus lelkész fia, Edvi Illés Pál öccse volt. Az orvosi tudományokat Bécsben hallgatta s ottan 1839-ben orvosdoktorrá avatták. Külföldi tanulmányutat tett, majd Budapesten telepedett le, hol a Császárfürdő orvosa lett. 1848-ban az első magyar belügyminisztériumban a közegészségügyi osztálynál fogalmazó volt; a szabadságharc után az Alföldön bujdokolt. 1852-ben a Jászkun kerületek főorvosa lett és 1861-ig Jászberényben, azontúl Kiskunfélegyházán lakott; 1867-ben nyugalomba vonult és orvosi gyakorlatot folytatott Jászberényben.
Munkái
- Dissertatio inauguralis medica sistens miasmata. Vindobonae, 1839.
- Muraköz helybeli természettani és orvosi szempontból. Írta Rosenfeld (Rózsay) József. Németből ford. Pest, 1840.
- Besztercze és vidéke. Emlékirat, melyet a magyar orvosok és természetvizsgálók Beszterczén 1842. aug. hó elején tartott harmadik gyűlése emlékére irt Zipser Keresztély András s magyarra áttett… Buda, 1842.
- A budai hévvizek. Különösen a Császárfürdő s gyógyintézetei. Pest, 1843.
- Napoleon császár történetei. U. ott. 1844. (Legolcsóbb Népkönyvek 1. füzet.)
- Világtörténet, a legrégibb időktől a legújabb korig. U. ott, 1846. Két kötet. (2. kiadás. U. ott, 1857.)
- Versuch einer physikalisch-medizinischen Darstellung der Heilquellen des Kaiserbades zu Ofen. U. ott, 1847.
- A kénégeny-gőz hatása, különösen seborvosi tekintetből; tapasztalati adatokra építve s tudományosan felvilágosítva. Irta Rosenfeld (Rózsay) József; ford. (Névtelenül) U. ott, 1847.
Cikkei
Prisnitz, németből ford. (Társalkodó 1837.), A bécsi cs. kir. orvosegyesület rendszabályai (Orvosi Tár 1840), Elmélkedések a budai császárfürdő gyógyhatása körül, A budapesti kir. orvosegylet 1847-ik évi ülésének jegyzőkönyve (u. ott 1846–47.) és az Orvos-Sebészi Évkönyvekben 1841–44. több értekezése; írt még a Wiener Medizinische Pressébe s a Gyógyászatba.
Források
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893. Online hozzáférés
https://hu.wikipedia.org/wiki/Edvi_Ill%C3%A9s_L%C3%A1szl%C3%B3