A dalos mozgalom 1925-ben indult, Angyal János kántortanító szervezésében, vezetésével. 14 férfi alkotta a dalárdát. Énekeltek a templomban és világi ünnepeken is.
1930-ban alapszabállyal rendelkező egyesületté alakultak, a nevük: Kóny Összetartás Dalkör. Elnökük dr. Keszthelyi Gyula esperes-plébános lett, karnagyuk Angyal János. Az alakuló ünnepséget Úrnapkor, a Hangya vendéglőben, tartották a Győri Ének és Zeneegylet Vegyeskara és a Csornai Iparos Dalkör Férfikara és fúvós zenekara közreműködésével.
A Dalkör hetente kétszer, munka után tartott próbát. Egyházi és állami ünnepeken szerepeltek. Jó volt a kapcsolatuk a Győri Ének és Zeneegylettel, a Csornai Iparos Dalkörrel, a Szanyi Bokréta Énekkarral. A Dalkör tagjai színdarabokon is szerepeltek, természetesen kiváló hangú lányokkal együtt. ( Legszebb hangú közöttük Dombi Mária volt). Pozsgainé Jankovits Erzsébet A negyedik parancsolat c. színművét is előadták. (Ő kónyi, írói tehetséggel megáldott asszony volt.)
A Dalkör 1933-ban az öttevényi dalostalálkozón első díjat nyert. Résztvevők voltak Csorna, Szany, Markota, Csécsény és Öttevény kórusai.
1933 őszén Angyal János elment Kónyból, utóda a kórus élén Csányi Mihály lett. Toboroztak új tagokat, vegyeskarrá változott. 1936-ban zászlószentelésre került sor. A zászló egyik oldalán Szent Cecília látható hárfával, Kónyi Összetartás Dalárda feirattal. A másik oldalon a címer, Szállj, szállj magyar dal, dicsérd az Istent felirattal. A zászlóanya Burza Árpádné Kónyi Kiss Margit volt. A zászló ma is a templomban található. A szentelés után nagy dalos ünnep volt a Hangya vendéglő nagytermében (ma Hücski). Az ekkor szereplő kórus tagjai: Tenor1.:Dömötör Ferenc, Dömötör László, Szalánczi Márton, Szabó Géza, Tuba Mihály, Varga Péter. Tenor 2: Baán Mihály, Bognár Ferenc, Dömötör István, Horváth Lajos, Milus József, Takács József. Basszus 1: Aller Ernő, Görcs Imre, Hancz József, Horváth Ferenc, Máté József, Vajda János,Varga Sándor. Basszus 2: Dömötör Dezső, Dömötör Vince, Füzi Ferenc, Pozsgai Imre, Rigó Mihály, Máté Ferenc.
A tagok egyenruhája: sötétkék nadrág, fehér ing, sötétkék mellény, sötétkék,simléderes körsapka, körben fehér-kék szalaggal és arany zsinórral, elöl dalárdajelvénnyel. 1937-től 41-ig rendszeresek voltak a szerepléseik. De akkor a háború közbeszólt. A kórustagok közül sokan bevonultak, a karnagy Csányi Mihály is. 1941-ben volt egy utolsó szereplésük, de akkor már csak 12 szereplővel.
A dalos mozgalom 1960-ban az Erkel Ferenc Énekkar megalakulásával folytatódott. Tóth Ferenc a községi kultúrotthon akkori vezetője és Cseh László a csornai járási népművelési előadó kérték fel Veér Györgyöt a kónyi általános iskola énektanárát, hogy a megalakuló énekkar vezetését vállalja. Az újonnan alakult kórus patronálását a helyi Földművesszövetkezet, ill. a szövetkezetek megyei irányítója, a győri MESZÖV vállalta.
Különösen lelkes irányító szerepet töltött be ebben az időben a MESZÖV-nél Csanda Antal, aki a kórus anyagi támogatásában is élenjárt. Járási, megyei és országos dalostalálkozókon, a helyi állami ünnepélyek alkalmából elmaradhatatlan szereplő volt a kórus és ezt a mai napig is vállalja. Az énekkar tagságát a mai napig középiskolás, egyetemista diákok, alkalmazottak, pedagógusok és gyári munkások adják a mai napig.
Az együttes műsorán népdalok, népdalfeldolgozások mellett klasszikus, romantikus világi és egyházi kórusművek, valamint mai magyar és külföldi zeneszerzők művei is fellelhetők.
A rendszerváltás után a helyi Polgármesteri Hivatal vette át a kórus támogatását. Ezután az állami ünnepélyeken való szerepléseken túl egyházi felkérésnek is eleget téve passioéneklés, egyházi rendezvényeken való közreműködés és templomi hangversenyeken való szereplés is rendszeresen előfordul a kórus életében.
Az énekkar létszáma jelenleg 22 fő.
Forrás:
www.kony.hu
http://kony.network.hu/forumtema/a-dalos-mozgalom-tortenete-konyban
