„Kiöntött a Rába, kiszökött az árja” – mondja a patonai népdal. A Rába parti falu nagyon gazdag hagyományokban, amiről számos könyvben számolnak be Barsi Ernő, Timaffy László, Kertai Lászlóné és Burján Imre is.
Patonán élt és tevékenykedett a térség talán utolsó misztikus gyógyítója „tudós” Nagy Ferenc. A régióban talán nincs olyan település, ahol jó szellemei segítségével nem tevékenykedett, mint korának orvosa, állatgyógyásza, pszichiátere és természetgyógyásza egyszemélyben. Az ő tiszteletére rendezik a Bilibáncs tábort, ahol néprajzi előadások, népzenei műsorok, kézműves foglalkozások, de régi mesterségek csínjai és koncertek, filmek is helyet kapnak. A népélet emlékeit a néprajzi kiállítás mutatja be a Dr. Fábián Ferenc Tájház és Közösségi Térben. Rövid ideig a településen élt Markó Árpád hadtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, akinek a Rákóczi szabadságharcról írt tudományos munkái a magyar történelemről, valamint visszaemlékezései Rábapatona háborús történetéről felbecsülhetetlen értékűek.
Harsányi Lajos, Corvin koszorús papköltőnk, a hazai katolikus költészet kimagasló alakja 1920-1939 közt volt Patona plébánosa. Korábbi tennivalói után püspökétől pihenésképpen egy falusi plébániát kért, így került Rábapatonára. Hamar megszerette a tájat és a falut. Gazdálkodott, otthona körül pedig gyönyörűséges kertet varázsolt. Ez idő alatt több tucat művet és költeményt szerzett.
Irodalmi tevékenységének elismeréseként 1921-ben a Szent István Akadémia, 1931-ben a Petőfi Társaság, 1936-ban pedig a Kisfaludy Társaság választotta be rendszeres tagjainak a sorába.
Írta: Szilágyi Dániel
Fotó: Bilibáncs Fesztivál és Tábor
Fotó forrása: települési önkormányzat archívuma
Adminisztrátor .
2015.06.16.
Helyszín: Rábapatona
Címkék:
Szellemi kulturális örökség
