A régi Kis-Duna medrével határolt része Istér-sziget néven ismeretes.
Az itt látható hídfő maradványairól úgy tartják, hogy római erődítés volt, s a körülötte elterülő uradalmi határrész neve – Toronyvár – erre utal. A megtalált római őrtornyok azt bizonyítják, hogy a római provinciális időszakban jelentőséggel bíró település volt a limes mentén.
1440-ben itt került fogságba Hunyadi ősi ellenfele, a koronát elraboltató Czillei Ulrik és III. Benedek győri püspök. Az 1848-as szabadságharcban Görgey Artúr fivére, Kornél négy század Vilmos-huszárral ragyogó lovasrohamot intézett a túlerőben lévő császári lovasság ellen a Huszár-dombon.
Öttevény a XIX. században komoly, prosperáló településsé vált. Három vallása is volt: katolikus, evangélikus és zsidó. Épült itt malom (ma Magtár), postakocsi állomás, mert valaha Öttevény volt a Bécs-Budapest postakocsi-vonal egyik fő állomása, majd csendőrlaktanya, ami huszárszállásként is üzemelt.
Vasútállomása 1855-ben nyílt meg, mai épülete pedig az eredeti Magyar Királyi Államvasutak 1880. évi fővonali típustervsorozat II. osztályú épülete.
Írta: Szilágyi Dániel
Fotó: Görgey Artúr
Fotó forrása: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/8d/G%C3%B6rgey_Korn%C3%A9l.jpg
Adminisztrátor .
2015.06.16.
Helyszín: Öttevény
Címkék:
Szellemi kulturális örökség
