Híd nem oly régóta áll Mecséren, 1951-ben adták át. Előtte azonban csak a Boldaz-ormai rév kötötte össze a Szigetközzel. Az öreg csáklyás-farevezős révet csak a XVIII. században váltotta föl kötélhúzós komp.
Pár kilométerrel feljebb, a faluhoz tartozó Liczkó-puszta magasságában álltak a Dunán a mecséri hajómalmok. A hajómalom a víz közepén állt. A házhajó volt maga a malom, s mellette a kisebb völgyhajó biztosította az egyensúlyt. A kettő közt forgatta a lapátkereket a folyó. Az egészet pedig hatalmas, kövekkel megrakott kasokkal rögzítették a víz mélyén, hogy ne vigye el a sodrás. Az utolsó mecséri hajómalom 1938-ban elsüllyedt – vele a történelem e szelete is.
Valaha burcsellák közlekedtek a Dunán, amiket a sodrással szemben lovakkal vontattak. Emiatt a part általában széles volt, hogy az egész lovas fogat elférjen.
A hajóvontatók utolsó háza ma is áll még a parton. Mecsér településhez Hany Istók neve is fűződik. A Hany Istók egy szertartályos kismozdony neve is, mely napjainkban Nagycenken pihen. A Héderváry uradalom és a Lébény-szentmiklósi vasútállomás közt futó gazdasági kisvasút mozdonya volt, Liczkónál jött át a Duna fölött. A hídja ma is áll, és a Szent Jakab zarándokút egyik ága halad át rajta.
A gyógyfüveket nem is oly rég még a jóemlékezetű Kettinger András tudós gyógyember szedte, kinek messze földön híres volt a sebekre, kelésekre használt flastroma.
A település híres szülötte az atléta, író, a hosszútávfutás kiemelkedő egyénisége: Csaplár András. 1987-ig Mecsér lakója volt a magyar kézilabda válogatott kapusa, a 254-szeres magyar bajnok, Pálinger Katalin.
A Ladikos Fesztivál amellett, hogy emlékezik a régi révre, jelentős népzenei, népművészeti esemény. Rigó-pusztán, Lébény irányába haladva még ma is látni juhot, marhát, vagy akár szamarat.
Írta: Szilágyi Dániel
Fotó: Ladikos Fesztivál
készítette: Dr. Alexay Zoltán és Greguss László
Adminisztrátor .
2015.06.15.
Helyszín: Mecsér
Címkék:
Szellemi kulturális örökség
