Szellemi kulturális örökségünk - Lébény

Kanyarokkal teli, ám járható vízi utat biztosított, mely lehetővé tette a kövek szállítását is. A rómaiak idejében épült a Quadrata erődítménye, s ekkor került ide a római mérföldkő.

Régi regénk szerint, Szent István idejében szerzetesek érkeztek e vidékre. Fatemplomot építettek, így hirdették az igét. A hívek száma megnőtt, emiatt pedig szükség volt egy nagyobb templom építésére. De nem állt rendelkezésre kő.

Egy jámbor szerzetes vándorútra kelt, hogy követ szerezzen. Sok idő telt el, s öregen tért haza, egy óriási juhnyájjal. Kérdezte a társait, hogy imádkoztak-e érette. Amikor felelték, hogy igen, csak buzdította őket, hogy imádkozzanak tovább, most már a templom megépülésért. Kérte a társait és az egész falu népét, hogy egész éjen át imádkozzanak. Reggel, mikor előjöttek a templomból, házakból, nem hittek a szemüknek. Minden juh kővé vált, s ezekből a fehér kövekből építették Lébény templomát, amelyet a zarándokok védőszentjének, Szent Jakab apostolnak ajánlottak föl.

Idővel Lébényben is fejlődni kezdett a „tisztes ipar”, sorra alakultak a céhek. A helyi társadalom építőköveivé a csizmadia-, kovács-, szabó- vagy épp a takácscéhek váltak. Öreg, poros okiratok mellett fennmaradt a Lébényi Krónika, amely tulajdonképpen a mezőváros naplója és amelyet 1691 és 1854 között írtak.

Írta: Szilágyi Dániel

Fotó: Zarándokok padja, Zarándokok kútja

Fotók forrása: települési önkormányzat archívuma