Szellemi kulturális örökségünk - Kunsziget

A település első írásos említése 1443-ban, Zÿgeth néven történt. Az elnevezés oka, hogy a település a számtalan Duna-sziget egyike volt, kisszámú lakossággal.

A falut „nem hivatalosan” már 1718-ban a templomi kelyhe talpán Kuntsighet-nek nevezték.

Mindenesetre az Eöttevény-Sziget nevet viselő falu 1881-ben a belügyminisztertől kérte a Kunsziget név használatát, mert Öttevénnyel gyakorta összekeverték a falut, ezért zavarok keletkeztek az ügyintézésben. 1786-ban az addig Öttevény filiájaként szereplő község önálló plébániává alakult, majd 1882-ben önálló közigazgatású település lett, és a Kunsziget nevet kapta.

A Mosoni-Duna partján levő évszázados kőhalom a Tündérvár. Tudósok kutatják, néprajzosok gyűjtik róla a nép ajkán élő történeteket. Legendája szerint tündérek lakták a Duna-parti tornyot. Vihar miatt bajba került halászok odavergődtek, s tőlük kértek segítséget. Egy jó tündér beengedte, ám egy kőszívű kikergette őket a toronyból. A halászok ezért megátkozták a tündéreket: ha a szívük helyén kő van, váljanak teljesen kővé. Ma már tudjuk, a kőtorony a Római Birodalom határának, a limesnek egyik őrtornya volt.

A Kunszigeten megőrzött szakrális hagyományok között meg kell említeni a búcsút, amelyet Szent Lőrinc napjához legközelebb eső vasárnapon tartják, valamint Szent Antal-nap ünnepet, amelyet körmenettel ünnepelnek a június 13-ához, azaz Páduai Szent Antal ünnepéhez legközelebb eső vasárnapon. Az ezt követő egy hétben (Szent Antal nyolcad) minden hétköznap reggel szentmisét, esténként pedig imaórát tartanak a fogadalmi kápolnában.

A hagyományokban gazdag falu egyik legfontosabb ünnepe ma is a húsvét vasárnap hajnali Krisztuskeresés. A falu neve egykor egyet jelentett a minőségi zöldségtermesztéssel, es az igazi petrezsirommal: ennek állít emléket a kunszigeti Petrezsirom- és Húsleves Fesztivál.

Írta: Szilágyi Dániel

Fotó: Krisztuskeresés, a települési önkormányzat archívuma