A falu elsősorban a néptáncáról híres: a kónyi verbunk a Rábaköz legelterjedtebb, egytételes körverbunk típusa. A térségben tovább él a kónyi verbunk, mert a Pipitér Táncegyüttes továbbviszi.
A falu alapítólevele 1228-ból származik. Az oklevele tanúsága szerint II. András király az 52 szabadosból álló falut a Téth nemzetségből származó Demeternek adományozta. Ezt az adománylevelet Mátyás király és II. Lajos is megújította.
A szabadságharc egyik mondája szerint 1849-ben, a csornai csata idején a kónyiak kitettek magukért. Ősi szokás szerint a templom tornyába egy hatalmas marhafarkat tűztek ki, aztán húzták meg a harangokat. Ez jelezte a veszedelmet a szomszéd falvaknak, ahol a látófákon ülő figyelők gyorsan továbbjeleztek.
Az egész környék hamar kaszára meg fütykösre kapott, s egyesülve siettek Csornára, ahol a császári ágyúkat hátba kapták, így a honvédek megnyerték a csatát. Ez a kónyi bika igaz története, aminek emlékére szervezik minden évben a Kónyi Bika Fesztivált.
A község gazdag népművészete, népéletének múltja pompásan van bemutatva a falu tájházában.
Írta: Szilágyi Dániel
Fotó: www.kony.hu
Adminisztrátor .
2015.06.10.
Helyszín: Kóny
Címkék:
Szellemi kulturális örökség
