Szellemi kulturális örökségünk - Ikrény

Az ikrényi legények ezt megsokallták. A Rábca mellett egy hevenyészett földvárat építettek, fegyvert is szereztek. Mikor újra lecsaptak volna a törökök a falura, megtámadták és el is kergették őket. Onnantól kezdve mindig ott vártak lesben a törökre, akik egyre ritkábban merészkedtek a településre. A földvárból megmaradt halmot hívják ma is Lesvárnak.

A település „katonabújó” nevű erdő históriája úgy szól, hogy „a negyvennyócas háboru végin sok honvéd bújkált itt, száznál is többen”, s az osztrákok fogdosták őket össze, hogy besorozzák a katonákat a császári seregbe. A halászok segítettek nekik ebben. A pandúrok elhatározták, hogy kikergetik őket a vízzel körülvett erdős-nádas részekből. Ehhez vették a halászok segítségét, igen ám, de az ikrényi halászok a pandúrokkal jobbra-balra eveztek, bevitték őket a legborzasztóbb susnyásba is, csak épp a honvédekhez nem vezették őket. A pandúrok megunták és abbahagyták a keresést. Így mentettek meg sok honvéd menekültet az ikrényiek.

Aki szeretne meglátogatni egy kísértetkastélyt, annak remek helyszínt nyújt a barokk Merán kastély, ami azon romos kastélyok egyike, mely nyitva van – meg lehet tekinteni az elhagyatott épületet. Sok látnivaló igaz, nincs benne, de addig is, amíg meg nem újul, érdemes felkeresni sajátos hangulata miatt.

Az itt élő emberek szorgalma egyre szebbé varázsolta a települést. A lucázás, balázsolás, valamint a mártonnapi lámpácskázás hagyományával teszik teljesebbé kulturális életét.

Írta: Szilágyi Dániel

Fotó: Dr. Alexay Zoltán és Greguss László