Egy régi legenda szerint egykor a faluvégi vízparton egy halász cölöpöket ütött le, amit vesszővel körülfont, s a sövényt betapasztotta sárral. A víz ugyan kimosta, de ő újra és újra rakta. Így lett ez a régi falu első háza.
Az Árpád-korban az áradások vizeit a fokokkal (foknak nevezték a folyót kísérő hátakon keletkezett, vagy mesterségesen kialakított kiszakadásokat, a partokat megszakító nyílásokat) „megfogták” és aszályos időkben ezekből öntöztek.
A kacskaringós Rábca és a Hany térségében több história szól a lápban eltűnt hatlovas hintóról, ludvércekről, rontó boszorkányokról.
A Rákóczi-szabadságharc idején pusztává vált falut magyarok mellett Bajorországból érkezett németek népesítették be újra. A XX. század viharai után újra feléledtek a sváb hagyományok, és 2006 óta német nemzetiségi önkormányzat működik a községben. A régmúlt időket idézi, hogy gyerekek és felnőttek indulnak mendikálni karácsony előtt: énekelve járják az utcákat és kopogtatnak be a házakhoz. Márton-napkor lampionos felvonulás színesíti a település életét, gyereknap környékén Lurkófesztivált, június végén búcsút, augusztus utolsó szombatján falunapot tartanak.
Írta: Szilágyi Dániel
Fotó: Ács József: Halász (rajz, 1952), forrás: http://dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayimage?docId=0000000596&secId=0000909375&extension=jpg
Adminisztrátor .
2015.06.10.
Helyszín: Győrsövényház
Címkék:
Szellemi kulturális örökség
