„Kicsiny falu az a Rábca partján, de van egy nevezetes emléke. Egy tágas kerek sánc, melynek közepén áll a templom. A hajdani török-kuruc-labanc világban ide szokott menekülni a falu népsége, s védte magát a száguldozó csapatok ellen. Ezért hiják tán németül Rundenturmnak.” – írja Börcsről Jókai Mór a Névtelen várban.
1588-ban a vármegye a kőtemplom mellé egy kerek őrtornyot építtetett, s a templomot földsánccal vette körül. E kerek őrtorony adta német nevét a falunak. Az őrtorony legendája szerint innen figyelték a határt.
Egy alkalommal megtámadták a Lébény felől érkező törököket és kiszabadították a foglyokat, köztük a lébényi uraság szép, fiatal feleségét. Hálából az úr – Győr felszabadulása (1598) után – győri keresztet emelt, ami ma is megtalálható a temetőben.
A település szülötte Varga Béla, kisgazda politikus. A világháború alatt a lengyel menekültek ügyével foglalkozott, 1946-ban a Nemzetgyűlés elnöke volt, majd emigrált. 1990. május 2-án ő nyitotta meg az új demokratikus magyar parlament alakuló ülését. Tiszteletbeli lengyel állampolgár volt, s De Gaulle tábornok a Becsületrend tiszti keresztjével tüntette ki. Itt nyugszik a temetőben Cs. Szabó Lajos festőművész, ki számos akvarellen örökítette meg Börcs tájait.
A falu közössége ma is erős, összetartó, hisz az aktív lovas élet mellett Játszótéri Bulival, Vidéki Tusakodóval és a Pünkösdi Fogathajtó Nappal színesítik hétköznapjaikat.
Írta: Szilágyi Dániel
Fotó forrása: http://www.partyzoo.hu/kep/2012-05-27-borcs-magyarorszag-borcsi-fogathajtas/2
Adminisztrátor .
2015.06.10.
Helyszín: Börcs
Címkék:
Szellemi kulturális örökség
