Radnóti Miklós erőltetett menete Bortól Szentkirályszabadjáig meglehetősen jól ismerjük. A Szentkirályszabadjától Abdáig vezető út viszont tele van ellentmondásokkal. Nem tudjuk pontosan mikor, hogyan és milyen kontingensben indult útra Mosonmagyaróvár felé. Az utolsó biztos pont a 4. RAZGLEDNICÁK, amely Szentkirályszabadján íródott 1944. október 31-én.
Mellézuhantam, átfordult a teste
s feszes volt már, mint húr, ha pattan.
Tarkólövés. - Így végzed hát te is, -
súgtam magamnak, - csak feküdj nyugodtan.
Halált virágzik most a türelem. -
Der springt noch auf, - hangzott fölöttem.
Sárral kevert vér száradt fülemen.
A versben már semmi nyoma sincs a két héttel korábbi Erőltetett menetben szereplő mondvacsinált reményeknek, a ’de hisz lehet talán még!’ –nek, és „ a hold ma oly kerek!”-nek. „Tarkólövés. - Így végzed hát te is-„ gondolattal indult útnak Szentkirályszabadjáról vagy október 31-én vagy valamikor november első hetében.
A források ellentmondóak abban, hogy Radnóti mikor és hol szállt fel a járóképteleneket szállító szekérre. A Mosonmagyaróvárra tartó menet és a betegeket szállító szekér vagy szekerek Győr alatt valahol elvált egymástól. A betegeket Tálas András hadapródőrmester vezetésével megpróbálták Győrben a parancsnokságon és több más helyen leadni, mikor ez nem sikerült útnak indultak Mosonmagyaróvár felé.
Abda előtt a Rábcánál Tálas „parancsára” jobbra letértek az útról és kb. fél kilométert megtéve megálltak. Itt a keretlegények sírt ástak, esetleg sírt ásattak foglyaikkal, majd a gödörnél meggyilkolták őket.
A tömegsírt 1946 júniusában tárták fel a sírt. A 12. exhumált test Radnóti Miklósé volt. A kihantolt halottakat Győrben az izraelita temetőben újratemették. Néhány hónap múlva a költőt ismét exhumálták, majd 1946. augusztus 14-én újratemették Budapesten a Fiumei úti Nemzeti sírkertbe.
A meggyilkolásuk helyszíne mára nehezen meghatározható. Nem lehet biztosan megállapítani, hogy a mostani emlékmű helye megegyezik vele, hisz a Rábcát szabályozták aminek következtében a tett helye a ball partról a jobb partra került.
A síremlék több szakaszban épült. Az első szakaszban a KISZ emléktábla került a helyszínre. Később 1968-ban egy vörös gránit oszlopra állították a költő mellszobrát, ami Alexovics László alkotás. A szobor mögé pedig egy láng alakú sziklát helyeztek el kifejezve a költő géniuszát. A költő szobra mellet egy műkő oszlopon az elhunytak nevei szerepelnek az exhumálás sorrendjében.
Forrás: http://muemlekek.info/muemlek/radnoti-sir-abda.php
Fotó: Dr. Alexay Zoltán, Greguss László, a település archívuma és http://muemlekek.info/muemlek/radnoti-sir-abda.php .
