Mecsér - nyelvészek szerint neve szláv eredetű és kardművest jelent.
Mecsér története
Nyelvészek szerint neve szláv eredetű és kardművest jelent. Herényi István munkájában 1189 és 1208 közötti időszakra jelöli a település megjelenését. Györffy György történész szerint a 940-es években Mecsér kardverő helység. Fajsz fejedelem szigetközi szállása és a határbelépőknél létesített udvarhoz tartozott. Más magyarázat szerint a mocsárból ered. 1280-ban említi először oklevél Mecher néven. A falu a lébényi apátság birtoka volt, majd egy ideig az óvári várhoz tartozott, míg Hunyadi Mátyás király vissza nem adta a települést az apátságnak.
1359-es oklevelek alapján lakói akkor már főleg halászok, hajóvontatók, pásztorok voltak. A hajózás a szomszédos Ausztria és Győr irányába történt. 1564-től fekszik mai helyén, fekvése miatt hol Moson, hol Győr megyéhez tartozott. Későbbi lakóinak, a magyar folyami fuvarozóknak és hajómolnároknak egy-egy múltat idéző, szépen helyreállított háza még látható a községben. Ugyanígy a régi, 1679-ben épített, később lebontott templom helyén az 1900-ban Weinckheim Krisztina grófnő által emelt neoromán templom. Október 8-án tartják Magyarok Nagyasszonya napi búcsúját. A források szerint: "magyar falu, Moson vmegyében, a Szigetközben, 709 kath. lak., s paroch. szentegyházzal. Határa negyedik osztálybeli, s 45 6/ egész telek után van 51 telkesgazdája, 345 hold harmadik osztálybeli szántóföldje, 165 embervágó rétje. Nagy duna-malom. F. u. gr. Zichy Manó. Ut. p. Ötevény". Hajdan a falu sokat szenvedett a Mosoni-Duna áradásaitól. 1954-ben például az egész lakosság a szomszéd falvakban talált menedéket. (A bősi /gabcikovói erőmű megépítése után a csúcsrajáratás idején az árhullám idáig érezteti hatását!) Szigetközzel a Mosoni-Dunán 1951-től köti össze híd, addig csak komppal lehetett közlekedni.1979-ben Lébény társközsége lett, 1990-ben vált ismét önállóvá. Mecsér lakóinak nagyobbik része Győr és Mosonmagyaróvár iparvállalatainál dolgozik, kisebbik hányada mezőgazdaságból él. A település infrastrukturális ellátottsága teljes.
Irodalomjegyzék Mecsér történetéhez
Alexay Zoltán - Bedécs Gyula - Láng István: A Szigetköz és a Mosoni-síkság. Szombathely, 2000.
Alexay Zoltán: Szigetköz. Szombathely, 2011.
Alexay Zoltán: Szigetköz: Ember és táj. Bp., 1982.
Alexay Zoltán: Változó Szigetköz. Győr, 1997.
Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. I. Kötet Dunántúl. Szerk. Felhő Ibolya Bp., 1970. p. 157-173.
Bedy Vince: A győri székeskáptalan története. Győr, 1938. (internet) (252. p.)
Bél Mátyás: Az újabbkori Magyarország földrajzi-történelmi ismertetése: Moson vármegye. Mosonmagyaróvár, 1985.
Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Bp., 1897. III. kötet (fénymásolat)
Dominkovits Péter: Moson vármegye birtokos társadalma a 16. század végén. = Arrabona. 39/1-2. 2001. p. 299-328.
Göcsei Imre: A Szigetköz természetföldrajza. Bp., 1979.
Grailich, Andreas: Moson vármegye leírása. Győr, 2004.
Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza IV. kötet. Bp., 1998.
Győr-Moson-Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék és Győr törv. hat jogú város részletes ismertetője és monográfiája az 1929-1930. évekre. Főszerk. Kerekes Sámuel, Szerk. Enyedy Barnabás. Bp. 1929.
Haller János: Moson vármegye történelmi földrajza (1941). Mosonmagyaróvár, 1998.
Hencz József: Mosonszentmiklós helytörténete. Győr, 2007. + Adalékok a Mosonszentmiklós helytörténete című könyvhöz. Győr, 2011.
Herényi István: Magyarország nyugati végvidéke 800-1242. Bp., 1996. Herényi István: Helytörténeti lexikon 800-1400: Nyugat-Magyarország az Árpádok és Anjouk korában. Velem, 2000.
Horváth Gergely Krisztián: Úrbériség és börtönügy: Moson vármegye kéziratos statisztikai kimutatása 1847-ből. = Arrabona. 54/1. 2007. p. 237-264.
Horváth József - Perger Gyula - Székely Zoltán: Mosonmagyaróvári kistérség (3804). Bp., 2005.
Kiszeli Lajos: Lébény könyve. Lébény, 2008.
Kovács Dezső: A 800 éves Mecsér. Mecsér, 2008.
Magyarország Megyei Kézikönyvei=County handbooks of Hungary=Handbücher den Komitaten Ungarns. Főszerk. Kasza Sándor. Györ, 1998.7. Köt. Györ-Moson-Sopron megye kézikönyve=Handbook of Győr-Moson-Sopron County=Handbuch des Komitates Győr-Moson-Sopron. Föszerk. Tuba László. 1998.
Magyarország történeti helységnévtára: Moson vármegye (1773-1808). Bp., 1993.
Magyarország történeti statisztikai helységnévtára. 19. Győr-Moson-Sopron megye. Bp., 2002.
Major Pál: Moson megye állam-rajza. Magyar-Óvár, Czéh Sándor, 1868.
Major Pál: Mosonymegye monographiája. 1. Füzet. Magyar-Óvár, 1878.
Major Pál : Mosonymegye monographiája. 2. Füzet. Magyar-Óvár, 1886.
