A régészeti leletek szerint már több mint ötezer éve megtelepedtek itt az első emberek, és innentől kezdve szinte megszakítás nélkül lakott volt a terület.
A mai Rábapatona az államalapítást követően az Árpád-korban jött létre a Rábaköz északkeleti részén, a Tóközben. A helyi hagyomány szerint a nyugati gyepű védelmére telepített besenyők alapították. A település neve először egy 1253-ban kiállított oklevélben szerepelt villa Patona néven. A római katolikus templomot a Győri Székeskáptalan építtette, torony nélkül, kőfallal körbekerítve, amit később többször is újjáépítettek, mely során a kőfal anyagából templomtornyot emeltek. A XX. század elején a régi templom kicsinek bizonyult, ezért Harsányi Lajos plébános 1929-ben elbontatta és felépíttette a ma is álló kereszthajós, neoromán stílusú templomot.
1876-ban indult meg a forgalom a faluközponttól 3,5 kilométerre lévő Győr-Sopron vasútvonalon. A Rába folytonos pusztításainak a folyó 1888-ban befejeződő szabályozása vetett véget. Ekkor adták át az első állandó Rába hidat is a forgalomnak.
A község tájházában a néprajzi kiállítás bemutatja a falu régi tárgyi emlékeit, a mezőgazdasági munkával, halászattal kapcsolatos eszközöket, a hitélethez köthető tárgyi emlékeket, a régi falusi konyhát és a tisztaszobát is. Emellett rendkívül sok érdekes írott és képi anyag is megtekinthető.
A településen messze földön híresek a festett faragott mestergerendás, kazettás hatású pórfödémes épületek.
Írta: Józsa Tamás. Fotó: Dr. Alexay Zoltán és Greguss László.
