Öttevény község nevét a rajta áthaladó római útról kaphatta.
A főút mentén ma is megtalálhatók az Ad Flexumból Arrabona (Győr) irányába tartó római út nyomai. Jelentőségét a területen előkerült leletek, római őrtornyok, az ókori határvédelmi rendszer (Pannonia limes) romjai is jelzik. Mivel a falu a Tóköz területén, a Mosoni-Duna jobb partján és a Rábca folyó kiöntése között helyezkedik el, ezért más magyarázat szerint Öttevény nevét a kiöntések által idehozott hordaléktól, öntevénytől is nyerhette.
A település az őskortól fogva őrzi a megtelepedés nyomait. A középkorban itt volt a Német-Római Császárság irányába vezető legfontosabb út. A település legkorábbi említése 1321-ből való, villa Wetewyn néven. A XVIII. század elején az országos postaút mentén fekvő községben már postamester tevékenykedett.
Itt volt a Bécs-Budapest vonal egyik fő állomása vízi és száraz vámmal. A Szent Tamás apostol tiszteletére szentelt római katolikus templom 1720 körül épült.
Más források 1786-ra vagy 1698 előttire teszik az építés dátumát. Az épületet többször felújították, illetve a településen 1849-ben pusztító tűzvész során keletkezett sérülések miatt újjáépítették. Az evangélikus templom 1929-ben épült.
Árvíz is többször pusztított, ezek közül nagyon súlyos volt az 1899-es.
A kastély épületét a XVIII. században Földváry Miklós báró, az egyik legnagyobb birtokos építtette feleségének. A főút mentén szép polgári jellegű és a hagyományos parasztházak láthatók.
Írta: Józsa Tamás. Fotó: Dr. Alexay Zoltán és Greguss László és a település archívumából.
