Területén már a kőkorszakban is éltek emberek. Római katolikus temploma 1752-ben épült barokk stílusban, Mindenszentek tiszteletére.
A berendezése művészi alkotás, a homlokzati fülkékben nagyméretű fából faragott Mária és Keresztelő Szent János szobrok találhatók. A torony előreugrik a fal síkjából, tetején fonatos, ión félpillérekkel és félköríves ablakokkal. Korábban tőle kb. 150 m-re egy Árpád-korból származó kör alakú templom, vagy kápolna állt, körülötte temetkeztek.
A markotai temetőt 1681, a bödögeit 1746 óta használják, bennük 1848-as honvédsírok is találhatók. A bödögei temetőben található talán az ország legrégebbi Piéta szobra is. Ismeretlen művész alkotta 1746-ban a temető megnyitásának évében. Az alkotás kora és megformálása miatt is művészettörténeti ritkaságnak számít. A markotai temetőbe 1681 óta temetkeznek, azóta áll az ottani temetőkereszt. Bödögei részen található a Fogadó kereszt, melyet 1874-ben készítettek (többször felújították).
1902-ből való a Mária kép, melynek jelenlegi helyén állhatott egykor a kerektemplom.
A valamikor egységes falukép mára vegyes látványt mutat. A nádtetős, faragott mestergerendás vályogházak helyén újak épültek. A jellegzetes Tóközi építészet két szép emlékét láthatjuk a Fő utcában, melyek közül az egyik lakóház „L” alakú.
Írta: Józsa Tamás. Fotó: Dr. Alexay Zoltán és Greguss László és a település archívumából.
